Az AntroOtthon kezdeményezés bemutatása
" Minél inkább szétszóródnak az emberek, annál kevésbé magas lelkek ereszkednek le közéjük.
Minél több kapcsolat teremtődik az emberek között és minél több közösségi érzés születik teljesen szabadon,annál magasabb lények ereszkednek le az emberekhez és annál hamarabb válik szellemivé a Földbolygó."
(Rudolf Steiner )
A kezdet- a kezdeményezés
2021 őszén Gyarmati Judit és Jörg Rudolf a Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium tanárának és gazdasági vezetőjének kezdeményezésére elindult egy kis csoport azzal az inicíatívával a lelkükben, hogy létrehozzák az első magyarországi antropozófus idősotthont. A csoport tagjai mindannyian az antropozófia különböző területeit képviselték. Majd egy évig az iskola körtárgyalójának kerek asztala mellett ülve beszélgettek arról, hol, hogyan, milyen minőségben képzelik ők el a méltó öregedést.
Ezekből a beszélgetésekből született meg a kezdeményezés küldetése, célja.
“Az idősek köré szerveződő antropozófus életközösségünk küldetése az élet és halál misztériumának tudatos megismerése és ápolása a korszellem szolgálatában. Ennek érdekében cselekszik és fejlődik az egyén a közösség részeként, és ezen az úton válik lehetővé békében fordulni a szellemi fény felé. Természetbe beágyazott otthont hozunk létre és éltetünk, ahol teret kapnak ápoló és gyógyító tevékenységek.”
Egy antropózófus életközösség életre hívására szövetkezünk, ami egy misztériumhely és egy modellintézmény is egyben.
Életközösség, melyben egy biodinamikus kisgazdaság támogatja az ott élők egészséges táplálékhoz jutását, lehetőséget kínál az értelmes, aktív élet megteremtésére, az ember természetbe való beágyazódására. A szellemi táplálékra való igény /művészi munka, stúdium, liturgiák/ legalább akkora jelentőséggel bír, mint az antropozófus szemléletű ápolás, gyógyítás és terápiák alkalmazása, amelyek együtt támogatják a közösség tagjainak életét. Az életközösségben kollektív felelősségvállalás működik: mindenki képességeihez és erejéhez mérten részt vesz a közösség megélhetésének természeti és szociális forrásainak megteremtésében, egymás gondozásában. Az otthonbeli létre nem mint pénzen megvásárolt szolgáltatásra tekint, hanem egy olyan kreatív folyamatra, mely mindenkitől elkötelezettséget és felelős részvételt követel.
Misztériumhely abban az értelemben, hogy a szellemi munka mellett az utolsó pillanatig szerepe lehet az önismereti munkának, a lénytagok ápolásának, és ez által egy derűs, bölcs, kiegyensúlyozott idős ember tudja élettapasztalatait a fiatalabb generációnak átadni. Ahol cél a halál misztériumának megértése, a halálfélelem feloldása, a tudatos felkészülés a küszöb átlépésére, Krisztus lényével való találkozásra. Ahol az elmenni készülő végig élvezheti a közösség tagjainak támogatását, szeretetét, mert élete utolsó pillanatáig a közösségben maradhat.
Modellintézmény, mely életre hívásának körülményei, működésének módja inspiráló példa lehet mások számára hasonló intézmények elindítására.
Reményeink szerint a leendő életközösség mindennapjait átszövik az alábbiak:
Ahogyan egymásra tekintünk, abban a legfontosabb, hogy
egymás sorsát, karmáját tiszteletben tartjuk
egymás lényét tiszteljük, elfogadjuk, egymás fejlődését támogatjuk.
Az együttmunkálkodásunk során
alázattal és odaadással vagyunk jelen, és így fordulunk a küldetésünk szellemisége felé.
Kommunikációnkban alapelv, hogy
egymás véleményét meghallgatjuk, nem minősítjük
önmagunkon túl egymást is képviseljük.
A konfliktusokra úgy tekintünk, mint
fejlődési lehetőségekre. Mindenki egyéni felelőssége, hogy láthatóvá tegyük azokat, és ha szükséges, mediátor bevonásával konstruktív megoldás felé vigyük.
Az AntroOtthon munkájában való felelősségteljes részvétel azt jelenti, hogy
erőnkhöz, képességeinkhez képest vállalunk feladatokat
a vállalt feladatokat elvégezzük
ha ez bármilyen akadályba ütközik , azt időben jelezzük
elevenen tartjuk a korábban kimunkáltakat
közösen hordozzuk a kezdeményezést
Egy fokozatosan kiépülő életközösség létrehozására szövetkeztünk, melynek középpontjában az idősödő ember áll, aki tudatosan és méltó módon, közösségben szeretne megöregedni. Aki az otthonbeli életét nem pénzen megvásárolt szolgáltatásnak tekinti, ami fizetés esetén feltétlen garantált, hanem egy olyan folyamatnak, mely tőle is elkötelezettséget és felelős részvételt kíván. Az AntroOtthonba beköltöző részt kíván venni a közösség természeti és szociális forrásainak megteremtésében, szükség esetén társai gondozásában, ápolásában.
Az AntroOtthon fokozatosan fog kiépülni, az ott élők együttélése fokozatosan fog kialakítani egy új, eddig még talán nem is létező szociális formát.
Az AntroOtthonnak helyet adó Sitke és környéke
Az AntroOtthon Sitkén , a Ság tanúhegy szomszédságában, a Hercseg lankás lejtői mellett fog testet öltetni.
A 700 lelket számláló falu Vas megyében található, Celldömölktől 10 és Csöngétől 20 km-re. Hogy ez miért fontos? Mert Budapesten kívül ezen a két településen működött antropozófus csoport a múlt század első évtizedeiben. Csöngén Weöres Sándor szülőfalujában, édesanyja, Blaskovich Mária kapcsolódott antropozófus csoporthoz, ahol gyakran megfordult Albert Steffen osztrák költő is.
Sitkén az egykori uradalmi majorság épületei Alexander Batthyány tulajdonában vannak.
Az ő nagylelkű felajánlása teszi lehetővé, hogy ezen a helyen megszülethessen az első olyan magyarországi antropozófus életközösség, melynek fókuszában a méltó öregedés áll.
Alexander Batthyány, az első morális befektetőnk, pszichológiát tanít különböző egyetemeken, Karl König , a Camphill mozgalom elindítójának munkáit nagyon jól ismeri. Az élet legutolsó időszakára irányuló kutatás részese: haldoklókat kísér, hogy minél többet megtudhasson az emberről, aki éppen itt hagyni készül a földi világot.
A több telekből álló ingatlanegyüttes összesen 3,5 ha területet ölel fel, melyen egy 1909-ben épült majorság található.
Többezer négyzetméternyi alapterületen a száz évvel ezelőtti építéstechnika kimagasló színvonalával találkozhatunk. Robosztus kő és égetett tégla falak tartják a kiváló minőségű tölgyfa anyagok felhasználásával, mesteri ácsmunkával épített tetőszerkezeteket, melyek máig megőrizték jó műszaki állagukat.
A nagy alapterületű, mezőgazdasági célra hasznosított épületekkel lazán beépített telkek a rendszerváltás óta kihasználatlanok. Némi állagmegóvást eltekintve csipkerózsika álmát aludta egészen 2023 nyaráig, amikor is az AntroOtthon kezdeményező köre először kezdett el dolgozni a területen.
Az AntroOtthon jogi formája
Az AntroOtthont az AntroOtthon Alapítvány működteti, melynek kuratóriumában az URWE - Újpesti Regionális Waldorf Egyesület - és a Batthyány Fivérek KFT képviselői vannak. A Kft a terület 99 éves használati jogát adta , míg az URWE az alapító tőkét, hogy az AntroOtthon Alapítvány a fentebb meghatározott küldetést beteljesíthesse. Az alapítvány kuratóriumába a tagokat közösen nevezik ki, a jogokat közösen gyakorolják.
Minden egyes adomány az Alapítványba folyik be, az ebből felépülő minden egyes építmény tulajdonjoga az Alapítványé. Az adományozók nem válnak tulajdonossá. Adományuk ellentételeként - amennyiben adományozási szerződésük erre jogosítja őket - életük végéig az AntroOtthon lakói lehetnek.
Az AntroOtthon működésének fázisai
I.SZAKASZ - AZ ÚTTÖRŐFÁZIS , melyben az AntroOtthon intézménye még állami normatíva nélkül, csupán az önjáró beköltözők hozzájárulásából, netán adományokból működik.
Elindul egy minimum 6, maximum tizenkét, még jó egészségnek örvendő, idősödő ember közössége az ún. Magházban.
Ezek az emberek
elkötelezettek az antropozófia ember és világképe iránt, illetve elfogadják azt.
az AntroOtthon morális befektetői szeretnének lenni, azaz értik, hogy az AntroOtthon olyan nonprofit vállalkozás, melynek elindulásához nélkülözhetetlen azon emberek támogatása, akik megalapozzák ennek a jövőbemutató ideának a megszületését.
még az AntroOtthonba való beköltözés előtt részt vesznek a leendő közösség formálásában.
küldetésüknek érzik egy olyan életközösség alapjainak lerakását, ahol az életközösség kínálta lehetőségekre nem, mint a saját pénzükön megvásárolható szolgáltatásokra tekintenek.
az életközösség élettereiben, mint saját otthonukban, egészségi állapotuk függvényében részt vesznek a mindennapi élet szervezésében, a házi munkákban, a kert és állatok gondozásában.
feladatuknak tekintik az AntroOtthon ideájának további hordozását.
A fenti csoporthoz kapcsolódik két “házanya”, akiknek - a fentieken túl - feladata és felelőssége az életközösség tagjainak közreműködésével és egyetértésével
együttműködés az AntroOtthont működtető alapítvánnyal
a közösség egészséges napi, heti, havi és éves ritmusának kialakítása és működtetése, az ezzel járó feladatok átlátása, szervezése, nyomon követése
a közösségbe tartozó emberek egészségi állapotára való figyelem, szükség esetén orvosok, terápiás szakemberek bevonása
a hozzátartozókkal való kapcsolatok ápolása
a Magház épület karbantartásának megszervezése
a teljes külső környezetre való figyelem,
a kert ápolásának szervezése
a faluval való kapcsolat ápolása
rendszeres találkozók szervezése azon emberek számára, akik tovább dolgoznak az AnroOtthon ideáján: a 30 fős, államilag támogatott idősotthon létrejöttén.
A házanyák fentebb leírt, felelősségteljes munkájukért cserébe fizetést kapnak a közösségtől.
Terveink szerint a Magház 12 önjáró embernek és a házanyáknak ad otthont, akiknek saját életterükben fürdőszoba, teakonyha van, mely lehetőséget teremt a privát szféra kényelmes megélésére. A magánszféra mellet jól funkcionáló közösségi terek szolgálják a közös, meghitt együttlétek színterét. A közös fözőkonyha és nagy ebédlő nappalival a ház szíve. Az önjáró beköltözők az étkezéseket , a közös tevékenységeket együtt szervezik, bonyolítják.
Az AntroOtthon életközösség első egysége, mint egy nagy család működik, ahol amíg lehet egymás segítésével, támogatásával a házanyák közreműködésével történik az ápolásra szorulók ellátása, illetve - amennyiben szükséges - , időről-időre szakápolás bevonásával. A ház lakói hivatottak dönteni arról, mikortól, mennyi időben van szükségük külső, állandó ápoló munkatárs alkalmazására.
A fenti, újszerű működési forma példaértékű és vonzó lesz a külvilág számára, amennyiben a benne élők magas tudatszinttel, hatalmas szíverőkkel és egymás és az idea iránti erős bizalommal rendelkeznek.
II.SZAKASZ
A Magház olyan módon kerül megépítésre, hogy akár állami normatíva is lehívható majd a működtetésére. Erre akkor kerülhet sor, ha az ott élők egészségi állapota szükségessé teszi több szakápoló állandó jelenlétét. Ez lehetővé teheti egy olyan átmeneti állapot működtetését is, amikor az AntroOtthon 30 fős egysége még nem tud időseket fogadni, de a Magházban lakók megfelelő egészségügyi ellátása biztosított lesz.
III.SZAKASZ
A 30 fős idősotthon működik, a Magházzal együtt az AntroOtthon 42 idős ember közösségének összefogására alkalmas. Az életközösségben egyaránt helyet kapnak ápolásra szorulók , illetve még aktív, önjáró emberek is.
Ekkor az intézmény élén már egy vezető áll, aki mellett egy adminisztratív munkatárs segíti a napi szintű gazdasági és jogi kérdések lebonyolítását.
Az intézmény alkalmazottai az ápoló személyzet mellett egy szakács, egy kertész, egy karbantartó és egy takarító. Elképzelhető, hogy az alkalmazottak között is vannak olyanok, akik az életközösség tagjai. ebben az esetben fizettségük egy részét akár természetben is kaphatják pl. lakhatás, étkezés formájában.
A terápiás szakemberek és az antropozófus orvos meghatározott napokon és óraszámban támogatják a közösség életét.
Remélhetőleg az önjáró beköltözők között lesznek olyanok, akik saját képességeiket tudják és akarják kamatoztatni az életközösségben. Pl. művészetterepauta, euritmista, biográfus, nyelvtanár stb.
Alapelv, hogy ameddig lehetséges, az AntroOtthonban mindenki képességeinek, lehetőségeinek, egészségi állapotának megfelelően bevonódik a közösség életébe, hozzátesz a napi feladatok megoldásához.
Csak néhány példa erre. Lesz, aki a konyhán segít, aki kerekes székéből a magaságyást tudja gyomlálni, aki a szárított gyógynövények leveleit, virágait szedegeti le a szárról vagy aki éppen mások etetésében tud segédkezni, esetleg felolvas a társainak.
Megtapasztalható, hogy a közösen, a másikért végzett feladatok, egymás támogatása, segítése, ápolása értelmet ad még az élet utolsó szakaszának is.
Az intézmény fenntarthatóságának alapkövetelménye a résztvevők magas szintű morális elköteleződése a közösség egészének ügyei iránt.
Beköltözés és kiköltözés az AntroOtthonból
Az úttörőfázisban olyan elkötelezett, kellő önismerettel rendelkező, tudatos emberek beköltözésére számítunk, akik már a beköltözés előtt is ismerték egymást, együtt dolgoztak az életközösség szociális formáin. A konfliktushelyzetekbe nagyfokú tudatossággal állnak bele, az öregedéshez, egészséghez-betegséghez való viszonyukon folyamatosan dolgoznak. Összességében szilárd alapkövei tudnak lenni az induló közösségnek.
Amennyiben bárki a közösség tagjai közül kórházi ápolásra szorul, remélhetőleg minél hamarabb vissza tud térni az AntroOtthonba, és a közösség minden erejével azon van, hogy - amennyiben szükséges - további ápolását az AntroOtthon falai között, a közösségen belül, szakápolók segítségével biztosítsák.
Az úttörőfázist követően más a folyamata az önjáró, mint az ápolásra szoruló beköltöző-jelöltnek.
Az ápolásra szorulót előre meghatározott szempontrendszer szerint tudja felvenni az intézmény, aszerint, hogy az ápolandónak meg tudja-e adni az intézmény, ami számára szükséges.
Az önjáró beköltöző-jelölt akár próbaidőre is érkezhet, melynek lejárta után mind a két félnek lehetősége van nem-et mondani a közös jövőre.
Ideális esetben az AntroOtthonba beköltöző élete végéig a közösség tagja marad.
Előfordulhatnak olyan nem várt családi és egyéb változások, amelyek következményeként valaki mégis elhagyja a közösséget. Ilyen eseteket szabályozni kell majd a kötendő szerződésben.
Alapesetben az intézmény vállalja a beköltöző kísérését az élete végéig .
Kapcsolattartás a családdal
Az életközösség lakói szabadon látogathatók, az AntroOtthonban olyan szobák kerülnek kialakításra, ahol a látogatók – igény szerint - akár több napot is eltölthetnek
Évente kétszer - tavasszal és ősszel- kerülnek megrendezésre olyan napok, amelyeken az AntroOtthon nyitott házként funkcionál, ahol lehetőséget teremtünk arra, hogy a lakók mögött álló családok egymást is megismerjék.
Fiatalok az AntroOtthonban
Az AntroOtthon területén egy Waldorf-óvoda fog működni - a környékbeli fiatal családok Sitkén, az AntroOtthonnal együttműködve szeretnének egy Waldorf intézményt létrehozni. Most még iskolában gondolkodnak, de ki tudja….
Az AntroOtthon munkatársi köre -remélhetőleg - a fiatalabb generációból fog kikerülni. A 3 hektáros terület kertésze - úgy képzeljük, családjával együtt az életközösség lakója. Az ápolási munkákat - reményeink szerint - fiatal, jókedélyű, elhivatott, az antropozófus ápolásban jártas volt Waldorf diákok végzik majd. 🙂
A szociális gyakorlatra érkező Waldorf iskolások jelenléte remélhetőleg mindennapos lesz az életközösségben.
A faluból és Sike környékéről bejáró önkéntes fiatalok kapcsolódásának megszervezése az intézményvezető egyik fő feladata lesz. Az AntroOtthon lakóinak szüksége lesz a fiatalság frissességére, a fiataloknak pedig arra, hogy lássanak szépen és tudatosan öregedő embereket.
Az életközösség ideiglenes lakói
Ideiglenesen tudnak majd az AntroOtthon területén élni a
gyakorlatra érkező Waldorf iskolások,
rehabilitációs részlegre érkező gyógyulni, regenerálódni vágyók,
meghatározott időre, pl. a család nyári szabadsága idejére ideérkező, felügyeletre szoruló idősebbek.
A cél, hogy ők is mindannyian, amennyire csak lehetséges, minél inkább bevonódjanak az életközösségbe.
Ritmusok, a mindennapi élet
Rudolf Hauschkával együtt valjuk, hogy „a ritmus maga az élet”, az egészség és kiegyensúlyozottság forrása. Éppen ezért a napi és éves ritmus megteremtése az egyik legfontosabb alapja az AntroOtthon életközösség lakói számára. Az évkör ünnepei, az ünnepek mélyebb tartalmának keresése a tudati lélek korábban elengedhetetlen feladatunk életünk végéig. A mindennapok ritmusa, a képességeknek megfelelő, a házban és ház körüli értelmes tevékenységekbe való bevonódás, főleg idősebb korban az élet értelmének megtapasztalásához járul hozzá. Ennek szellemében a leendő beköltözőkkel közösen fogjuk kialakítani az AntroOtthon „házi rendjét”.
Az életút vége felé….
Mit értünk a küldetésünkben “...az élet és halál misztériumának tudatos megismerése és ápolása…” alatt? Az antropozófia ember és világképe szerint az ember két világ polgára: a földi és szellemi világé. A földi életből való átlépés éppen olyan felemelő , mint a földi életbe való belépés. Ennek tanulása, tanítása ma korfeladat, az AntroOtthon lakói ebben élenjárók lesznek. Talán nem véletlen, hogy a területünk legmagasabb pontján, a leendő Magház legszélső, boltíves helyiségébe belépve többünknek ez volt a gondolata: ez lesz a ravatalozó! Itt lesz lehetősége a családnak,a barátoknak éppúgy, mint az életközösség tagjainak 3 napon keresztül elbúcsúzni a közösségben elhunyt társunktól, segíteni őt a szellemi világba vezető útján.