Egy antropózófus életközösség életre hívására szövetkezünk, ami egy misztériumhely és egy modellintézmény is egyben.
Életközösség, melyben egy biodinamikus kisgazdaság támogatja az ott élők egészséges táplálékhoz jutását, lehetőséget kínál az értelmes, aktív élet megteremtésére, az ember természetbe való beágyazódására. A szellemi táplálékra való igény /művészi munka, stúdium, liturgiák/ legalább akkora jelentőséggel bír, mint az antropozófus szemléletű ápolás, gyógyítás és terápiák alkalmazása, amelyek együtt támogatják a közösség tagjainak életét. Az életközösségben kollektív felelősségvállalás működik: mindenki képességeihez és erejéhez mérten részt vesz a közösség megélhetésének természeti és szociális forrásainak megteremtésében, egymás gondozásában. Az otthonbeli létre nem mint pénzen megvásárolt szolgáltatásra tekint, hanem egy olyan kreatív folyamatra, mely mindenkitől elkötelezettséget és felelős részvételt követel.
Misztériumhely abban az értelemben, hogy a szellemi munka mellett az utolsó pillanatig szerepe lehet az önismereti munkának, a lénytagok ápolásának, és ez által egy derűs, bölcs, kiegyensúlyozott idős ember tudja élettapasztalatait a fiatalabb generációnak átadni. Ahol cél a halál misztériumának megértése, a halálfélelem feloldása, a tudatos felkészülés a küszöb átlépésére, Krisztus lényével való találkozásra. Ahol az elmenni készülő végig élvezheti a közösség tagjainak támogatását, szeretetét, mert élete utolsó pillanatáig a közösségben maradhat.
Modellintézmény, mely életre hívásának körülményei, működésének módja inspiráló példa lehet mások számára hasonló intézmények elindítására.
Küldetésünk határai
Nem dolgunk önálló oktatási intézmény, kórház, járóbeteg-ellátás, krematórium működtetése.
Nem szövetkezünk pszichiátriai betegek vagy értelmi fogyatékosok ellátására.
Nem szeretnénk árutermelő gazdaságot létrehozni.
Az intézmény nem önkéntes munkán alapul és nem is profitorientált.
Nem vállalkozunk olyan funkciók megvalósítására, amelyekre nincsenek kompetens munkatársaink.